Metzi Amalarius
| Metzi Amalarius; Amalarius Fortunatus | |
 | |
| Született | 775 körül Gallia |
| Elhunyt | 850 után Metz |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | frank |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | trieri érsek (809–814) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Metzi Amalarius vagy Amalarius Fortunatus (Gallia, 775 körül – Metz, 850 körül) középkori frank klerikus, a római katolikus liturgia megalkotásának egyik kiemelkedő alakja. Nagy Károly, majd utóda, Jámbor Lajos udvarának tagja.
Élete
[szerkesztés]796 és 804 között végezte tanulmányait a tours-i Szent Márton apátságban, Alkuin felügyelete alatt. Hamarosan az aacheni udvarba került. 809 és 813 között a Trier választófejedelme és az főegyházmegye érseke. 813-ban Konstantinápolyban, I. Mihály császár udvarában a frank uralkodó küldötte volt Petrus de Nonamtula apáttal. Utazásáról és bizánci tartózkodásáról versben számol be (Versus Marini). Hazatérőben Rómában is megfordult. 814-ben, Károly halálakor lemondott a püspöki tisztségről.[1]
A Frank Birodalom kísérletet tett az akkor már széttartó egyházi hagyományok egységesítésére. Ennek keretében megkísérelték a Vulgata helyes szövegét megállapítani, illetve egységesíteni a római katolikus liturgiát is. Ez utóbbiban játszott nagy szerepet Amalarius. Irodalmi munkássága elsősorban liturgikus és teológiai jellegűː számos írást jelentetett meg a miséről, illetve részt vett a predesztináció körüli vitákban. Legismertebb műve Liber officialis avagy De ecclesiasticis officiis (A hivatás könyve avagy Az egyházi teendőkről).
831-ben Rómába utazott, hogy kieszközölje IV. Gergely római pápánál az általa kidolgozott liturgia jóváhagyását. 835-ben Agobard lyoni érsek kegyvesztettsége idején ő helyettesítette az érseket a diedenhofeni zsinaton, illetve ő igazgatta a Lyoni egyházmegyét. Az Amalariusszal szemben ellenséges Lyoni Florus, Agobard tanítványa arról tudósít, hogy 838-ban, a Quierzy-ben tartott zsinaton eretnekségért elítélték. Ennek ellenére írásai nagy hatást gyakoroltak az egyházzene és a katolikus liturgia fejlődésére, megalapozta a későbbi gregorián zenét. 844 körül érseki rangra emelték. Valószínűleg 850 körül halt meg Metz városában.
Értékelése
[szerkesztés]Metz városa kiemelkedő szerepet játszik a római liturgia frank elsajátításának történetében. A hagyomány szerint Chrodegang metzi püspök, a kanonoki élet megalapozója volt az, aki 753–754-ben klerikusaival együtt „kölcsönkérte” a pápai szkóla tagjait II. István pápától, hogy közvetlenül tőlük tanulják meg a karoling liturgikus rendezés alapjául szolgáló római liturgiát és éneket. A IX. század első felében a szintén metzi Amalarius püspök utazott hiteles tapasztalatokért Rómába, majd állította össze a középkor sokáig legnagyobb hatású liturgikai szakkönyveit. Nem meglepő, hogy a frank egyház vonatkoztatási pontja liturgikus és egyházfegyelmi kérdésekben ez a város maradt.
További írásainak listája
[szerkesztés]- De ecclesiasticis officiis
- Eclogae de officio missae
- Epistolae
- Forma institutionis canonicorum
- Liber de ordine antiphonarii
- Eglogae
- Epistola de caeremoniis baptismi
- Versus marini
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Franz-Josef Heyen: Das Stift St. Paulin vor Trier (= Germania Sacra. NF 6 = Das Erzbistum Trier. 1). De Gruyter, Berlin 1972, ISBN 3-11-002273-7, S. 84 f.
Források
[szerkesztés]- Földváry Miklós Istvánː Zsolozsmarendek V. A monasztikus vesperás rendje 1240 körül a Metz előtti Szent Arnulf-apátság szokása szerint, Magyar Egyházzene, XVIII (2010/2011). Online elérés.
- dr. Mihályfi Ákosː Istentisztelet. Egyetemi előadások a lelkipásztorkodástan köréből. Budapest, Szent István Társulat, 1923. Online elérés Archiválva 2016. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben.
További információk
[szerkesztés]- Mezey Lászlóː Deákság és Európa. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. ISBN 9630516586
- Balázs István: Zenei lexikon. Budapest: Corvina. 2005. ISBN 963-13-5453-9
- Brockhaus Riemann zenei lexikon II. (G–N). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963-330-543-8
- Peter Gülke. Szerzetesek, polgárok, trubadúrok, A középkor zenéje, Budapest: Zeneműkiadó. ISBN 963 330 302 8 (1979)
Irodalom
[szerkesztés]- Leopold von Eltester: Amalharius. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1875, 382 f. oldal (németül)
- Balthasar Fischer: Amalarius von Metz. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, 236/7. oldal (Digitalisat).
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]| Elődje: Wizo |
Trieri érsek 809/10–814/16 |
Utódja: Hetti |
